12.rész

Mivel Lottie-hoz jött a barátja azt mondta most nem jön az interjúra, a dedikálásra és a koncertre sem. Ha vele van ez a csávó akkor elmegy az esze. Senkire sem figyel csak magára. Ahogy visszaértünk a hotelba én összepakoltam a cuccaim majd átmentem Louis-hoz. A bőröndöm bedobtam a szerkény elé és a ruhák között kezdtem válogatni. Minek nekem ennyi ruha? Bár tudom ez is kevés lesz. Végül kivettem egy fekete csőtoppot, egy mintás szoknyát és egy sima tornacsukát.

Felkapkodtam a fürdőben a ruhákat, hajamat pedig szabadon hagytam. Sminket most nem raktam magamra mert már nem jövünk vissza a koncert előtt és nincs kedvem megint kockáztatni nehogy elkenődjön. Mikor kész voltam visszamentem a szobába ahol Louis állt a szoba közepén póló nélkül és a szekrényét bámulta. Egyik kezével az állát simogatta és úgy bámulta a ruháit.
- Neked mi bajod? - nevettem fel
- Semmi csak nem tudom mit vegyek fel! - mondja
Esküszöm mintha egy lányt hallottam volna. Alaposan végigmérem amitől elvigyorodik, de csak legyintek. A szekrényhez lépek és turkálni kezdek a ruhák között. Láttam rajta egy felsőt ami nagyon bejött és remélem meg is találom. Kidobálom az összes ruháját és végül megtalálom a keresett trikót. Ahogy felegyenesedek vigyorgó képével találom szembe magam. Fogadjunk végig a seggem bámulta. 
- Perverz! - vágtam hozzá röhögve a fekete trikót
- Én nem is. Te méregettél! 
- Hogy mi megy a gatyádhoz idióta! - vágom vállon 
- Ahha!
Ledőlök az ágyra és lehunyom a szemeim. Ezt kár volt ugyanis rögtön elálmosodom úgyhogy felpattanok és a konyha részre megyek ahol rögtön kiöntök magamnak egy bögre fekete kávét amit lehúzok. Utálom így inni viszont ez felébreszt. Fintorogva nyelem le a löttyöt ami oldalról nevetést vált ki. Mivel a fal nem tud nevetni egy valaki lehet csak. Louis.
- Miért nem keverted be? - kérdi angyali mosollyal
- Mert az úgy nem használ!
- Értem most viszont induljunk!
Lemegyünk a szokásos találkozó helyünkre ahol még csak mi vagyunk. Látom ahogy Lottie áradozik a vele szemben ülő pasijának aki figyelmesen hallgatja a lányt. 
- Csíped a csávót? - kérdem meg Louis-tól
- Utálom! Amikor Lottie vele van teljesen elmegy az esze! Pofára fog esni ugyanis a pasi csak kihasználja, de nem hisz nekem.
Figyelmesen hallgatom és teljesen egyetértek vele. Lottie most is simán mindent faképnél hagy mert itt ez a csávó aki szerintem nem is helyes. Mindegy nem nekem kell tetszenie. Egyébként Lottie miatta festette be a haját, hogy jobban tetszen Tommy-nak. Szerintem a szőke sokkal jobban állt neki, de nem tudok vele mit kezdeni.Nem az én dolgom. Nekem is festve van a hajam úgyhogy nem mondok semmit.
- És neked? 
- Teljesen elveszi Lott eszét. Nem szimpi, de el kell fogadni! - vonok vállat
A többiek időközben megérkeztek a többiek és Paul is. Meglepett a menedzser ugyanis ahogy meglátta Tommy-t, megforgatta a szemeit és lenézően nézett a srácra. Ezek szerint ő sem kedveli és a fiúk sem ahogy elnézem őket.
- Induljunk!
Elég hosszú délután volt. Az egyik fele a dedikálásról szólt a másik pedig az interjúról. Hétkor kezdődött a koncert amin be kellett segítenem pár dologban Lou-nak. Nem mintha nem tenném meg szívesen csak ez Lottie feladata lenne nem pedig az enyém. Megcsináltam Zayn haját aki tátott szájjal figyelte magát a tükörben amin csak nevetni tudtam. Tovább mentem Louis-hoz aki alig engedte, hogy hozzáérjek a hajához.
- Mit kérsz azért, hogy megcsinálhassam? - kérdem feladva
- Majd a szobában kitalálom! És ha nem csinálod meg büntit kapsz.
Előre félek mi lesz a terve, most inkább viszont a haját csinálom. Teszek fel egy kis zselét, meg hajlakkor amitől fuldokolni kezd pedig nem is az arcába fújtam. Ahh. Húsz perc múlva a színfalak mögül néztem az előadást Lux-al a kezembe. Lou-nak van egy kis dolga úgyhogy rám bízta a kislányt aki alig bírt nyugton maradni és állandóan Harry nevét kiabálta. A koncert felénél Harry sikeresen nyakon öntött ami után jött Niall és Liam is. Megölöm őket. Mikor már azt hittem befejezték Louis jött felém egy vödörrel (???????????!!!!!!!!) a kezében és azzal öntött le. Mi a halál. Mivel a szemeim csukva voltak éreztem, hogy Lux-ot kiveszik a kezemből. Kifújtam a bent tartott levegőt és a kislányt kerestem akit meg is láttam. Nem is akárhol. Louis kezében a színpadon.
- Sarah gyere értem! - sikít Lux mert Louis nem hagyta békén - Kérlek! - nevetett
Sóhajtottam mire felléptem a színpadra. A stadionban néma csend lett hirtelen majd mindenki egyszerre sikított fel.
- Kinyírlak Tomlinson! - kiáltottam utána mikor elrohant és átadta Lux-ot Harry-nek
Rávigyorogtam a kék szemű srácra aki alattam állt mivel én az emelvényen voltam majd ráugrottam amitől kiterültünk a földön. Nevetve ütögettem  a mellkasát aki megfogta a kezem és maga alá gyűrt.
- Talán most is beválthatnám amit terveztem! - suttogja ajkaimra mire a levegő is megfagy bennem
Mindenki sikított és láttam a telefonokat. Ha most megcsókolnánk egymást tuti leszedné a fejünket Paul majd el kellene játszanom Louis barátnőjét. A helyzet pedig az, hogy én nem eljátszani akarom hanem az is akarok lenni. Nem, nem. Miért nem tudok elszakadni Louis-tól? Nem gondolhatok rá. Magamban már rengetegszer tisztáztam soha nem lesz az enyém akkor ez élesben miért nem megy? Nem lehetek ennyire gyenge. Nem erről vagyok híres. Kezeim mellkasára tettem, mivel vette a célzást elhúzódott majd segített felkelni. Elvettem Harry-től Lux-ot majd lerohantam a színpadról. Szívverésem heves és a vérnyomásom is az egekben lehet. Arcom kipirult, testem felhevült. Még soha nem éreztem ilyet pedig nem is csókolóztunk. Lus-ot odaadtam Lou-nak majd amilyen gyorsan tudtam elhagytam a stadiont. Fogtam egy taxit és egyenesen a hotelba mentem. Nem volt ott senki így gond nélkül feljutottam a szobánkba amiben egy csomag várt. Imádlak Lottie. Elővettem a fagyit meg a nutellát majd befészkeltem magam zuhanyzás után az ágyba és néztem valami meccset. Ki akarom kapcsolni az agyam.

Louis Tomlinson

Megőrjít ez a lány. Soha az életben nem váltott még ki belőlem senki ilyeneket mint most ő. Nem tudom kiverni a fejemből, pedig nem szabadna rá gondolnom. Ma ami történt a színpadon az, az nem is tudom. Egész végig azon gondolkozom miért nem csókoltam meg, de ha nem érez irántam semmit. Totál leégettem volna magam. Gyorsan kapkodom a levegőt és nem tudok a koncertre figyelni. Imádom a rajongókat, de most csak Sarah jár az eszemben. Olyan kívánatos ajkai vannak csoda, hogy nem támadtam le. Mondjuk az durva lett volna. Valami hideg, folyékony rángat vissza a valóságba és tudom Liam öntött le vízzel. Ennek most nagyon örültem, legalább lehűtötte a testem. Viszont szívverésem ugyanolyan heves mint eddig. Össze vagyok zavarodva. Napról napra jobban vonz valami Sarah-ban és nem tudom miért vonzódom hozzá. Valami megfogott benne az elejétől kezdve és ez az érzés egyre jobban nő benne. Az életben most az egyszer örülök ennek a Tommy gyereknek mert legalább Sarah-val aludhatok. És annak is örülök, hogy Harry átment Niall-hez. Mikor vége a koncertnek én vagyok az első aki elhagyta a színpadot. Az öltözőbe mentem ahol leöntöttem magam egy üveg vízzel. Ki kell vernem a gondolataimból Sarah-t. Ha ez ilyen egyszerű is lenne. A fiúk röhögve jönnek be majd csapódnak le mellém.

- Mi van Tommo? Csak nem szerelmes vagy? - kérdi Zayn mire szúrósan nézek rá

Nem lehetek szerelmes. Főleg nem Sarah-ba. Hiszen miért is kellenék neki? Túl jó vagyok hozzá. Én vagyok maga az ördög ő pedig az angyal. Miért vagyok ilyen szerencsétlen lányok terén? Eleanor-al sem váltunk el valami szépen. Ne, is csodálkozzon. Kihasznált és megcsalt. Nem leszek a puszi pajtása. Undorodom már attól a csajtól. Ő egyébként is tiszta átlag csaj. Viszont Sarah. Ő teljesen más. Vad mégis szelíd, a viselkedése is teljesen más mint a többi lányé. Lena imádja a focit, a motorokat, a videojátékokat, de még sem olyan mint egy fiú. Ez az ami megfogott benne. Különleges.

- Föld hívja Louis Tomlinson-t. Itt vagy? - kiabál a képembe Harry

- Ja! - nyögöm ki

- Szerelmes vagy Sarah-ba? - kérdi Liam

- Dehogy is!

- Látnád ahogy egymásra néztek! - vigyorog Niall - A színpadon amit csináltatok az sem volt semmi!

- Nem vagyok szerelmes senkibe! - csattanok fel

Én nem lehetek szerelmes. Nem is akarok az lenni. Hiszen engem mindenki csak kihasználni akar. A srácok egész úton ezzel szívatnak majd a szoba ajtóm szó szerint rájuk vágom. Ahogy beljebb megyek zokogást hallok. Kikerekednek a szemeim ugyanis csak egy ember lehet itt. Sarah. Berohanok a szobába ahol ott találom a földön és meg sem bír mozdulni.
- Sarah mi van? - guggolok le mellé - Mit csináltál? Mid fáj?

- Néztem a focit és nem tudtam visszafogni magam. Nekiálltam labdázni és a lábam fájni kezdett és nagyon fáj! - zokog fel

Előveszem a telefonom és hívok egy mentőt. Basszus remélem nem lesz komolyabb baja. Nem tudom mit fogok csinálni. Ez az én hibám. Nem kellett volna letámadnom és akkor nem jött volna haza. Írok a srácoknak baj van és pár percen belül itt is vannak. Döbbenten állnak a szobában és csak nézik a kezemben zokogó lányt. Csöngetnek majd Harry beengedi az orvosokat. Sarah-t felteszik egy hordágyra majd lemegyünk a hátsó parkolóba.

- Valaki jön a kisasszonnyal? - kérdi a doki mire én bólintok - Jöjjön!

Elmondták melyik kórházba megyünk majd  beültünk és már mentünk is a kórházba. 

- Elmondaná mi történt? 

- Ahogy beértem a szobába Sarah már ott feküdt és sírt. Azt mondta a focit nézte és nem bírta megállni és elkezdett labdázni. A jobb bokája egy baleset miatt rossz volt és el lett tiltva a focitól.

- Értem!

Óráknak tűnő percek múlva megérkeztünk a kórházba ahol Sarah-t már tolták is a műtőbe. Idegesen járkáltam a terem előtt és nem tudtam mit csináljak. Lottie-nak írtam 100 üzenetet amire egyikre sem válaszolt. Ha találkozok vele a hajánál fogva rángatom haza. Azért jött velünk, hogy segítsen Lou-nak nem azért, hogy pasizzon. A srácok berohantak és kérdezgettek mi van. Bárcsak tudnék rá válaszolni. A nővérek ki be járkáltak és nem mondtak semmit. Három kínkeserves óra múlva nyílt az ajtó majd egy orvos lépett ki rajta. 

- Jó napot! Maguk Miss Benosn hozzátartozói? - kérdezi mire bólintunk - Tudunk a lány balesetéről viszont rossz hírt kell közölnünk. A lába romlott és most a térdéig van félig lebénulva. Csúnyábban fog járni és sokkal lassabban, de nem kell amputálnunk mivel időben beért. 

Mi van? Nem az nem lehet? Ez hogyan lehetséges? Rosszabb lett Lena lába. Ez az én hibám. Miattam lépett le a stadionból és ment el a hotelba. Ha nem megy el nem nézett volna focit és akkor ez nem történik meg. Istenem meg fog utálni és teljesen elveszítem. De gondolkodjunk pozitívan. Nem teljesen bénult le és nem kell amputálni. Na, jó ha ez megtörtént volna én felakasztottam volna magam. Így is már most bűntudatom van, hogy miattam van ez az egész.

- Nem kell gipszelni csak kapott egy fáslit és az elkövetkezendő két hétben mankóval kell járnia! Holnap után pedig ki is engedjük!

Bólintottunk majd egy nővér által bevezetett szobába mentünk ahol ott feküdt ő. Lába kilógott a takaró alól és elborzadtam. Még nem volt bekötve így tökéletesen láttam a hatalmas vágást. A sírás kerülgetett és nagyon szarul éreztem magam. Ekkora bűntudatom még soha nem volt és nem is lesz. Ezt én tettem vele. Bántottam azt akit szeretek. Igen bevallom magamnak beleszerettem ebbe a lányba.

11.rész

Már régóta néztem a tévét mikor SMS-em jött. Nem tudtam ki lehet az ilyenkor így kíváncsian nyitottam meg.

Mond a srácoknak kapnak plusz három napot itt Rómában. Kedden indulunk tovább! Ma egy interjú, dedikálás és egy kis koncert lesz. De ezt majd mondom nekik. Paul

Ennyi volt az üzenetben. Nem tudta volna ezt előbb írni. Ahogy megnéztem az órát kikerekedett a szemem. Reggel fél nyolc van. Nagyszerű és ha a többiek fölkelnek nem fogok tudni aludni. Jól sejtettem pontosan fél kilenckor tört ránk Louis, Harry és Niall. Nagyszerű napnak nézünk elébe. Ők tiszta hiperaktívak én pedig? Egy hatalmasat ásítottam és hallgattam ahogy a srácok felverik Lottie-t. Egy erős kávét csináltam magamnak, hogy ne aludjak el állva. 
- Jó reggelt! - dörmögi nekem Lott a hátam mögül
- Jobbat!
- Olyan letörtek vagytok lányok! - jön be ugrándozva Louis - Húsz perc múlva itt találkozunk és megyünk a partra
Én biztos nem megyek. Az is szívja az erőmet. Lott-al egymásra néztünk majd alig láthatóan megráztuk a fejünket. Megittam a kávémat majd a laptopom megfogva mentem be a szobába és zártam magamra az ajtót. A neten szörfözgettem mikor a tegnapi díjátadóról szóló cikkeket olvastam. A cikk szerint a legszebb ruhát én viseltem. Ez jó hír. Az meg már kevésbé, hogy azt boncolgatják mi van köztem és Louis között. Semmi. Mi lenne? Volt olyan is, hogy mi van Harry és Lott között. Aztán Liam-ékről és Zayn-ékről is volt pár cikk. Mivel addig nézegettem a cikkeket amíg le nem telt a húsz perc. A srácok már dörömböltek én pedig meg sem mozdultam. Hirtelen kivágódott az ajtó és két mérges srác nézett rám mire megrémültem. Egymásra mosolyogtak majd bólintottak mire nyeltem egy nagyot. Egyszer csak mellettem teremtek és Louis kapott fel a vállára mint egy krumplis zsákot.
- Tegyél le! - ütöttem a hátát, de a nevetést nem bírtam abbahagyni
Mindenki röhögve követett minket egészen le a partig ami előtt 1000x lefényképeztek minket az újságírók, de ez Louis-t nem érdekelte. Mikor megláttam, hogy beért a vízbe sikítani kezdtem mert nem akartam vizes lenni. 
- Louis kérlek tegyél le! Bármit megcsinálok csak tegyél le! 
Megfogta a derekam majd elhajított egy egyszerű mozdulattal. Hirtelen ért a víz ami miatt már éberebbnek éreztem magam. Ahogy feljöttem nem láttam semmit hajamtól ugyanis az egész fátyolként takarta el előlem a világot. Köhögni kezdtem ugyanis lenyeltem vagy 2 liter vizet viszont közben nevettem amitől majdnem megfulladtam. Hajam hátravágtam és mérgesen néztem Louis-ra aki nekem háttal állt és a többieknek magyarázott. Gúnyosan elmosolyodtam amit Lott észrevett és hatalmas vigyor terült szét az arcán. Csendben Louis mögé osontam majd a hátára ugrottam. Reflexeinek köszönhetően elkapta a lábam így nem estem előre. Nyakába kapaszkodtam és úgy néztem a többieket akik röhögtek rajtunk.
- Érezzetek együtt! - nézek rájuk szúrósan
Oldalról sikítást hallottunk aki nem más volt mint Lottie aki a telefonját fogva ugrált a vízben. Ennek mi baja? Súlyos agybeteg. Igen az!
- Srácok Tommy itt lesz 10 percen belül! - sikítja mire fülemhez kapok
Ki is az a Tommy? Ja, ja megvan a pasija. Jó nem jutott eszembe a neve.
- Oké, Lott ezt értjük, de hol fog aludni? Mert gondolom nem egy napra jött ideáig! - mondja Niall 
- Sarah beszélhetnénk? - kérdi kiskutya szemekkel mire bólintok
Le akarnék szállni Louis hátáról aki nem engedi el a lábam ettől viszont egy óriásit zakóztam. Esküszöm egyszer kinyírom Louis-t. Hogy lehet ilyen idióta? 
- Bocsi! - mosolyog rám a srác majd felsegít
Lottie-hoz szaladok aki bocsánat kérő szemekkel néz rám. Ebből én már nem jövök ki jól.
- Mondjad!
- Figyi nem aludnál valamelyik fiúnál? Tommy-t ez után alig fogom látni és szeretnék vele egy kicsit kettesben maradni! Kárpótollak csak lécci! 
- Oké, viszont akkor kérek ma estére három üveg nutellát, két tábla csokit és egy doboz fagyit kérek! 
- Imádlak! - ad egy puszit az arcomra majd a fiúkhoz rohan akik csak bólogatnak, mikor Lottie befejezte visszarohan hozzám - Louis-nál van szabad hely így őt kapod meg! 
És már előttem sincsen. Mi van? Hogy tud ilyen gyorsan menni? Úgy, hogy ő nem nyomorék mint én. Ahogy eszembe jut mi van velem a sírás kerülget. Nem vagyok még nagyon hozzászokva. Volt pár nagyon durva komment pár cikkhez amik eléggé szíven ütöttek pedig soha nem érdekeltek a vélemények. Hirtelen valaki megfogta a vállam amitől a szívrohamot kaptam. Megfordultam és Louis tengerkék szemeivel találtam magam. Na, és problémának itt van ő is. Egyre jobban vonzódom hozzá és nem tudok ellene mit tenni. Valami vonz benne amit nem tudok megmagyarázni. Nincs tökéletes ember viszont ő egy félisten. Nem nem gondolhatok ilyenekre. Nekem nem szabad ilyenekről álmodozni. Én meg Louis. Ez még viccnek is rossz. Én egyedül fogok meghalni ugyanis senkinek nem fogok kelleni. Ugyan kinek is kellenék? Hiszen nyomorék vagyok. Egy könnycsepp folyik le az arcomon amit Louis azonnal letöröl. Arcom ég az érintésétől és a hideg kiráz. Csupán egy érintése ilyeneket vált ki belőlem. Elszomorít a dolog, hogy soha nem lehet az enyém. Hiszen mellé egy szupermodell kell vagy egy énekes akik mind tökéletesek.
- Mi a baj? - kérdi mélyen a szemembe nézve mire megrázom a fejem - Miért nem mondod el? Bízhatsz bennem! 
Szorosan ölel magához amit viszozok. Fejem a vállán pihen, érzem férfias illatát ami megbabonáz. Nem tudom ki lesz z a szerencsés lány akit találni fog maga mellé, de annak iszonyú nagy mázlija van. Erre a gondolatra elszorul a torkom. Miért gondolok ilyenekre? Hiszen nekem csak tetszik Louis. Semmi többet nem érzek iránta. Akkor miért váltja ki belőlem azokat amit. Egy érintésétől kiráz a hideg és égni kezd a bőröm. Eltol magától majd visszamegyünk a hotelba. Tudom, hogy holnap velünk lesz tele a net vagy már ma este, de nem érdekel. Tudom lekaptak minket ölelkezés közben, de ez sem zavart. A hotel hátsó bejáratánál megint rengetegen voltak, de figyelmen kívül hagytam őket és Louis-ra figyeltem aki mesélt nekem valami régi sztorit. Annyira imádom még a hangját is, szája mozgását, és minden egyes kis mozdulatát. Ahogy ezek eszembe jutottak megrémültem. Nem, nem, nem lehetek. Nem lehetek szerelmes. Hiszen az képtelenség. Ha én szerelmes vagyok abból soha semmi jó nem sül ki. Nekem meg van tiltva a szerelem. Én nem lehetek szerelmes főleg nem Louis Tomlinson-ba.