Sarah Lena Benson
Reggel Louis keltegetésére keltem. Ahogy felébredtem ki se nyitottam a szemeim a fejemhez kaptam. Basszus mennyit ihattam? Felnyögtem mert egyszerűen elviselhetetlen volt a fájdalom.
- Ideje felkelni ugyanis fél háromkor megyünk! - szólal meg vidám hangon Louis
Fogadjunk ő nem ivott sokat. Szemeim lassan nyitottam ki, de rögtön visszacsuktam a fény miatt. Fél órámba telt mire feltudtam ülni. A fejemet fogva mentem egyenesen a fürdőbe ahol magamra engedtem a hideg vizet. A fejem semmit sem javult, de valamennyivel éberebb lettem. Majd megfagytam, de nem érdekelt. Amilyen gyorsan tudtam lezuhanyoztam majd egy törölközőt csavartam magam köré. A csapnál lemostam a sminkem majd kimentem. Ha jól látom Louis Harry-vel beszélget.
- Kijózanodtál? - kérdi nevetve Harry
Csak nyögök majd a bőröndömhöz megyek amiből kiveszek egy fehérneműszettet és visszamegyek a fürdőbe. A melltartóval meggyűlik a bajom, de sikerül felvennem. Nem zavartatva magam megyek a kanapéra. Képtelen lennék állni.
- Hova megyünk? - kérdem - Adj egy fájdalom csillapítót! - nyögöm
Valaki a kezembe nyom egy pilurát meg egy poharat. Rögtön lenyelem a gyógyszert és kérdőn nézek a fiúkra. Hasson már ez a szar! Gondolom magamban.
- Interjú majd koncert!
- Muszáj mennem!
- Igen! - vigyorog rám Louis
Felnyögök majd inkább keresek valami elfogadható ruhát.
Gőzöm sincs milyen az idő így egy normális szettet kapok magamra. A telefonomon megnézem az időt. Két óra múlt.
- Menjünk!
Álmosan és brutálisan másnaposan követem a fiúkat akik jót röhögnek rajtam. Ez nem vicces. Pár emlék beugrik. Mint például hat üveg üres wisky és ugyanennyi pálinkás üres üveg. Azt a kurva mennyit ihattam. A többiek már a kocsiban várnak ránk mikor mi is beszállunk. Az ablak mellett ülök aminek rögtön nekidöntöm a fejem. Az a szar gyógyszer semmit sem használ. Végül a térdeimre téve a könyököm tenyerembe temetem a fejem. Szétmegy a fejem.
- Mit csináltál vele Louis? - kérdi ingerülten Lottie
- Én semmit! Tegnap mondta menjünk el bulizni. El is mentünk és itt a végeredmény! - röhögött mire felnyögtem
- Mennyit ivott? - kérdi valamelyik sárc
- Tuti megdöntötte a rekordom! - mondja Harry
- Mennyi a rekordod? - kérdem halkan
- 24 liter! Miért? - kérdi
- Hat üres wiskys üveg, hat üres pálinkás és egy csomó üres pohárra emlékszem. Add össze és ez még csak a kezdet volt! - suttogom
El akartam felejteni Louis-t azért ittam, de egyszerűen nem ment. Egy emlék jutott eszembe mikor már kint voltam Louis-al az utcán. Ne ugye nem mondtam ki. Hogy lehetek ilyen hülye. Komolyan elmondtam neki mit is érzek. Nem lehettem ekkora barom. Bár lehet azért ennyire jó kedvű. Szánalmasnak tart amiért szeretem. Viccesnek találja amit érzek ugyanis semmi esélyem nála. Rémülten kapom rá a fejem és nem érdekel mennyire szét akar robbanni.
- Szeretnék majd veled beszélni! - sutogja a fülembe
Meg akarja mondani mennyire szánalmas vagyok? Tudom nem kell elmondania. Vagy azt, hogy semmi esélyem sincs nála. Az egész délutánom másnaposan telt. Lottie vállán voltam egész nap ugyanis semmi életkedvem nem volt. Az emlékek eszembe jutottak és tudom Louis csak a buli végén keresett meg és vitt ki. Legalább nem hagyott ott. Lehet egy idegen csávó mellett keltem volna tök idegen helyen. A koncertet inkább az öltözőben vártam meg ugyanis így is szétmegy a fejem nem kell még a hangos zene. A srácok felpörögve tele energiával futottak be a helységbe. Egész végig a kanapén feküdtem mozdulatlanul. Semmi életkedvem nincs se energiám. Amíg ők ittak meg hülyéskedtek én meg sem mozdultam. Mikor indultunk meg sem szólaltam. Pontosan már nem azért vagyok ilyen mert másnapos vagyok. Nem inkább az, hogy mit mondtam Louis-nak. Hogy lehettem akkora hülye elmondtam neki totál belezúgtam. Végig csendben voltam. Mikor megérkeztünk a hotelhoz ideges lettem. Beszélni akar velem és beszélni is fog.
Valaki a kezembe nyom egy pilurát meg egy poharat. Rögtön lenyelem a gyógyszert és kérdőn nézek a fiúkra. Hasson már ez a szar! Gondolom magamban.
- Interjú majd koncert!
- Muszáj mennem!
- Igen! - vigyorog rám Louis
Felnyögök majd inkább keresek valami elfogadható ruhát.
Gőzöm sincs milyen az idő így egy normális szettet kapok magamra. A telefonomon megnézem az időt. Két óra múlt.
- Menjünk!
Álmosan és brutálisan másnaposan követem a fiúkat akik jót röhögnek rajtam. Ez nem vicces. Pár emlék beugrik. Mint például hat üveg üres wisky és ugyanennyi pálinkás üres üveg. Azt a kurva mennyit ihattam. A többiek már a kocsiban várnak ránk mikor mi is beszállunk. Az ablak mellett ülök aminek rögtön nekidöntöm a fejem. Az a szar gyógyszer semmit sem használ. Végül a térdeimre téve a könyököm tenyerembe temetem a fejem. Szétmegy a fejem.
- Mit csináltál vele Louis? - kérdi ingerülten Lottie
- Én semmit! Tegnap mondta menjünk el bulizni. El is mentünk és itt a végeredmény! - röhögött mire felnyögtem
- Mennyit ivott? - kérdi valamelyik sárc
- Tuti megdöntötte a rekordom! - mondja Harry
- Mennyi a rekordod? - kérdem halkan
- 24 liter! Miért? - kérdi
- Hat üres wiskys üveg, hat üres pálinkás és egy csomó üres pohárra emlékszem. Add össze és ez még csak a kezdet volt! - suttogom
El akartam felejteni Louis-t azért ittam, de egyszerűen nem ment. Egy emlék jutott eszembe mikor már kint voltam Louis-al az utcán. Ne ugye nem mondtam ki. Hogy lehetek ilyen hülye. Komolyan elmondtam neki mit is érzek. Nem lehettem ekkora barom. Bár lehet azért ennyire jó kedvű. Szánalmasnak tart amiért szeretem. Viccesnek találja amit érzek ugyanis semmi esélyem nála. Rémülten kapom rá a fejem és nem érdekel mennyire szét akar robbanni.
- Szeretnék majd veled beszélni! - sutogja a fülembe
Meg akarja mondani mennyire szánalmas vagyok? Tudom nem kell elmondania. Vagy azt, hogy semmi esélyem sincs nála. Az egész délutánom másnaposan telt. Lottie vállán voltam egész nap ugyanis semmi életkedvem nem volt. Az emlékek eszembe jutottak és tudom Louis csak a buli végén keresett meg és vitt ki. Legalább nem hagyott ott. Lehet egy idegen csávó mellett keltem volna tök idegen helyen. A koncertet inkább az öltözőben vártam meg ugyanis így is szétmegy a fejem nem kell még a hangos zene. A srácok felpörögve tele energiával futottak be a helységbe. Egész végig a kanapén feküdtem mozdulatlanul. Semmi életkedvem nincs se energiám. Amíg ők ittak meg hülyéskedtek én meg sem mozdultam. Mikor indultunk meg sem szólaltam. Pontosan már nem azért vagyok ilyen mert másnapos vagyok. Nem inkább az, hogy mit mondtam Louis-nak. Hogy lehettem akkora hülye elmondtam neki totál belezúgtam. Végig csendben voltam. Mikor megérkeztünk a hotelhoz ideges lettem. Beszélni akar velem és beszélni is fog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése